Hogyan utalhatnak a diéta és a bélbaktériumok a depresszió új kezelési módjaira

Oszd meg a Pinteresten

• Az antidepresszánsok gyakran a depresszió kezelésének egyik első vonalát jelentik, de lehetnek mellékhatásaik, vagy sok embernél nem működnek.
• A kutatások azt próbálták kideríteni, hogy az étrend megváltoztatása hatással lehet-e a depressziós tünetek kezelésére.
• Az új eredmények azt sugallják, hogy egyes emberek, akiknek étrendjében magas a prolin aminosav szintje, súlyosabb depresszióban szenvedhetnek, de ez nagymértékben függ a személy mikrobiómától.

Világszerte néhányan280 millió ember, vagyis a felnőtt lakosság 5%-a szenved depresszióban.Az Egészségügyi Világszervezet a„a fogyatékosság vezető oka világszerte”. A jelenleg elérhető kezelések, mint például az antidepresszánsok és a viselkedésterápiák sok ember számára hatékonyak, de nem mindenki számára megfelelőek vagy elérhetőek.

Egyes kutatások azt sugallják, hogy az étrend hatással lehet a depresszióra.Diétamagas a feldolgozott élelmiszerekbensúlyosabb tünetekkel jár, miközben több friss, növényi alapú étel fogyasztása lehetségescsökkenti a tüneteket.

Most megjelent egy tanulmánySejtanyagcsere, arra utal, hogy a depresszió súlyosságát egy specifikus aminosav – a prolin – befolyásolhatja.

A kutatás azt is jelzi, hogy az egyén bélbaktériumai befolyásolhatják az aminosav feldolgozását, és hogyan tudja ellensúlyozni egyes embereknél annak depresszív hatásait.

A prolin súlyosabb depresszióhoz kapcsolódik

A kutatók amulti-omikaaz elemzés megközelítése – számos különböző molekula integrált elemzése.Ellenőrizték, hogy van-e antidepresszáns és szorongásoldó gyógyszer a mintájukban.

Először elemezték a vizsgálatban részt vevők étrendjében lévő aminosavak típusát és mennyiségét.Elemezték a résztvevőktől származó vérplazmát és székletmintákat is.

Azok, akiknek étrendjükben magasabb volt a prolin szint, súlyosabb depresszióról számoltak be.

A prolin GABA-vá metabolizálható, egy neurotranszmitterré, amelyről úgy gondolják, hogy segít a depresszió leküzdésében.A prolin magas szintje azonban képesmegzavarják a GABA termelését.

Azoknál a résztvevőknél, akik súlyosabb depresszióról számoltak be, magasabb volt a plazma prolin szintje is, ami arra utal, hogy az étrendjükben lévő prolin nem metabolizálódik hatékonyan.

A mikrobiom hatás

Egyes magas prolinbevitelű emberek nem számoltak be rosszabb tünetekről.A kutatók azt találták, hogy ezekben az emberekben alacsonyabb volt a plazma prolin szintje.

A bélbaktériumaik elemzése során azt találták, hogy mikrobiótájuk hasonló a résztvevőkéhez, akik alacsony szintű depresszióról számoltak be.

A magas prolinbevitelű és alacsony depressziós betegek bélbaktériumai olyan fajokat tartalmaztak, amelyek részt vesznek a prolin szállításában és metabolizmusában.

"Kétségtelen, hogy a mikrobiom befolyásolja a prolin szintjét, de azt, hogy ez milyen szintre és hogyan befolyásolja a hangulatot/depressziót vagy a test más aspektusait, még meg kell határozni."

— Dr.John Tsai, az Austin Gastroenterology okleveles gasztroenterológusa

2 bélbaktérium tesztelése

Elméletük tesztelésére a kutatók a vizsgálatban résztvevők székletmintáját ültették át egerekbe.Azok az egerek, amelyek depressziósabb, magas prolinszintű résztvevőktől kaptak mikrobiotát, depresszióhoz kapcsolódó viselkedést mutattak.

A prolin hatásának további tesztelése érdekében a kutatók izolálták azokat a bélbaktériumokat, amelyekről úgy gondolták, hogy a változást okozhatják.

Magasabb Bifidobacterium szintet találtak azoknál a résztvevőknél, akiknek kevesebb depressziós tünetük volt, valamint néhány törzsetLactobacillus. Egy másik bélbaktérium,Enterobacter, súlyosabb depresszióval társult.

Lactobacillust vagy Enterobacter tartalmú táplálékot adtak gyümölcslegyeknek (Drosophila melanogaster). A Lactobacillust kapott legyek sokkal motiváltabbak voltak az evésre és a mászásra, mint azok, akiket az Enterobacter kap.

Utolsó kísérletükben a kutatók genetikailag módosították a legyeket, hogy a prolin ne kerülhessen az agyba – ezek a legyek rendkívül ellenállónak bizonyultak a depresszióval szemben.

További kutatásra van szükség

Dr.Tsai azonban azt mondta, nem győzték meg a tanulmány következtetései.

„Érdekesnek érzem ezt a vizsgálatot, de számos korlátja van a vizsgálat tervezésében, valamint az egerek/legyek eredményeinek emberekre történő extrapolálásában. Lehet, hogy van összefüggés, de ez a tanulmány korántsem bizonyítja az okozati összefüggést” – mutatott rá.

„Úgy gondolom, hogy ennek a tanulmánynak a legérdekesebb aspektusa a gyümölcslegyek és az agyuk prolincsatornáinak adaptációja volt. A prolinban vagy prolinban gazdag/kimerült élelmiszerek emberben történő alkalmazása és az agy (különösen a prefrontális kéreg és a hippokampusz) funkcionális PET-vizsgálata nagyon érdekes tanulmány lehet” – tette hozzá.

A kutatók azt sugallják, hogy a csökkentett prolintartalmú étrendek hatékonyak lehetnek a depressziós tünetek csökkentésében.

Alternatív megoldásként azt sugallják, hogy a mikrobiomnak a prolint metabolizáló baktériumok magasabb szintjére történő beállítása, ezáltal csökkentve a vérplazmába jutó mennyiséget, a depresszió kezelésének módja lehet az étrend módosítása nélkül.

„Szerintem nincs elég itt ahhoz, hogy a diétás prolinszintet közvetlenül összekapcsoljuk a depresszióval a tanulmány alapján. Érdemes szorgalmasabban vizsgálódni egy randomizált, kontrollált, prospektív és kettős vakon végzett humán kísérlettel.”Dr.Tsai összegezte.