- Egy friss tanulmány kimutatta, hogy a császármetszés (C-metszet) nem növeli az ételallergiák kockázatát a csecsemőknél életük első évében.
- Ausztrál kutatók azt mondják, hogy a szülés megkezdése előtt vagy után elvégzett választható vagy sürgősségi C-metszés nem befolyásolja az ételallergia kialakulásának valószínűségét a hüvelyi szülésekhez képest.
- A tudósok azt is megállapították, hogy a földimogyoró-allergiák 30%-a és a tojásallergiák 90%-a 6 éves korig megszűnik.
Az ételallergia hatására az ember immunrendszere túlzottan reagál bizonyos ételekre, ami enyhe vagy életveszélyes tüneteket válthat ki.Ez az állapot befolyásolja a becsült
A tudósok régóta feltételezik, hogy a császármetszés hatására az újszülötteknél nagyobb valószínűséggel alakulhatnak ki allergiás betegségek csecsemőkorukban.Most egy új kutatás meggyőző bizonyítékokat kínál, amelyek enyhíthetik a várandós szülők aggodalmait.
Több mint 2000 csecsemő adatainak tanulmányozása után az ausztrál Murdoch Gyermekkutató Intézet kutatói arra a következtetésre jutottak, hogy a szülés módja nincs jelentős hatással az ételallergia kialakulására.
Azt mondták, hogy eredményeik „hasznosak lehetnek a gondozók számára, amikor mérlegelik a császármetszés kockázatait és előnyeit, és megnyugtatást nyújthatnak azoknak az anyáknak, akiknek ilyen beavatkozásra van szükségük, hogy kevés bizonyíték van arra, hogy csecsemőiknél valószínűleg jelentősen megnövekszik az ételallergia kockázata. .”
A tanulmány a Journal of Allergy and Clinical Immunology: In Practice folyóiratban jelenik meg.
Régóta fennálló feltételezés megkérdőjelezve
A C-metszeten keresztül világra hozott gyermekek megkerülik azt a folyamatot, hogy ki vannak téve a jótékony baktériumoknak a szülőcsatornában.A tudósok azt feltételezték, hogy ez megzavarhatja az újszülött immunrendszerének megfelelő fejlődését.
A Medical News Today beszélt dr.Danelle Fisher, a Santa Monica-i Providence Saint John's Health Center gyermekorvosa és gyermekgyógyászati tanszékvezető igazgatója, aki nem vett részt a kutatásban, ezeknek az eredményeknek a következményeiről.
Dr.Fisher elmondta, hogy a C-metszet a hüvelyi szüléssel szemben nem volt fontos szempont számára a gyermekek ételallergiájának kezelésében.
„Érdekes, hogy egyre többet tudunk meg erről a bélben lévő mikrobiomról, és arról, hogyan hathat a babákra. Úgy gondolom, hogy ez a tanulmány nagyon érdekes volt, mert tudatta velünk, klinikusokkal, hogy nem kell feltétlenül a születési történetükre hagyatkoznunk ahhoz, hogy nyomokat adjunk.”
— Dr.Danelle Fisher
Dr.Fisher megemlítette, hogy számos tényező járul hozzá az újszülött mikrobiómához a születés előtt, alatt és közvetlenül utána.Például az orvosok gyakran adnak az anyáknak antibiotikumot a C-metszet során, ami befolyásolhatja a baba bélbaktériumainak összetételét.
A jelen tanulmány nyomon követte a csecsemők születési faktor adatait a HealthNuts tanulmányból.Ezenkívül összekapcsolta az adatokat a viktoriánus perinatális adatgyűjtéssel.
A kutatók azt találták, hogy a C-metszetben született gyermekek 30%-ának 12,7%-ának volt ételallergiája csecsemőkorában.A vizsgálatban részt vevő hüvelyi úton született gyermekek 13,2%-ának volt ételallergiája.
Erősségek és korlátok
A jelenlegi tanulmány az orális élelmiszer-kihívásra (OFC) hivatkozott, amely az ételallergiák diagnosztizálásának aranystandardja.Ez csökkentette a téves besorolás kockázatát olyan intézkedésekből, mint az önbevallás vagy a szérumszint.
A felhasznált adatok azt mutatták, hogy a császármetszéses szülések vajúdással vagy anélkül történtek, ellentétben a korábbi tanulmányokkal.
A tanulmány szerzői azonban elismerik néhány jelentős korlátot kutatásukkal kapcsolatban.Például a hüvelyi úton született csecsemők túlzott aránya szelekciós torzítást okozhatott.
Ezenkívül a kutatók nem tudtak adatokat találni a születési tényezőkről, például az antibiotikumoknak való kitettségről és a membránszerkezet időtartamáról.Remélik, hogy ezek a kérdések a jövőbeni tanulmányok során megvizsgálhatók.
Dr.Fisher reméli, hogy a kutatás kiterjedhet egész Európára vagy az Egyesült Államokra.
„[…Az egyik] dolog, amit szeretnék látni ebből a tanulmányból, az az, hogy megnézzem, megismételhető-e más területeken, és ez befolyásolja-e vagy sem” – mondta.
Az allergiák természetesen megszűnhetnek
A Journal of Allergy and Clinical Immunology folyóiratban megjelent másik tanulmányban a Murdoch Children’s Research Institute arról számolt be, hogy a földimogyoró-allergiák 30%-a és a tojásallergiák 90%-a természetes úton megszűnik hat éves korig.Ezek az arányok magasabbak voltak, mint amit a kutatók vártak az érintett családok üdvözlő hírében.
A jelenlegi munka a HealthNuts-tanulmányt is magában foglalta, de 5276 egyéves gyermeket értékeltek.
Az alanyok közül 156-nak volt földimogyoró-, 471-nek pedig nyers tojás-allergiája.Azoknál, akiknél 1 éves koruk után új ételreakciók vagy érzékenységek alakultak ki, a 6 éves utánkövetés során ételszenzibilizációt és allergiát vizsgáltak.
Az új földimogyoró-allergia 6 éves korig gyakrabban alakult ki, mint a tojásallergia, és a tojásallergia gyakrabban megszűnt.Hat éves korukban a gyerekek 3,1%-ának volt földimogyoró-, 1,2%-ának tojásallergiája.
„Az 1 éves korukban [megerősített] ételallergiában szenvedő csecsemők közül a legtöbb tojásallergia (90%) és a földimogyoró-allergia csaknem egyharmada (29%) természetes úton megszűnik 6 éves korig” – összegezték a kutatók.
Allergének: megszüntetni vagy lassan bevezetni?
Az MNT ezeket a megállapításokat megvitatta dr.Daniel Ganjian, a Santa Monica-i Providence Saint John's Health Center gyermekorvosa, aki szintén nem vett részt a kutatásban.
Dr.Ganjian méltatta a tanulmányt, amiért pontosabb adatokat és százalékos arányokat közölt a gyermekek allergiamegoldásáról.Megjegyezte azonban, hogy sok hasznos adat hiányzik a résztvevők magas lemorzsolódása miatt.
Dr.Ganjian rámutatott arra, hogy a kutatók olyan változókat próbáltak kombinálni, mint például a többszörös ételallergia és a bőrreakciók az allergiás teszteken.
Azonban még 6300 alany esetében sem állt rendelkezésre elegendő beteg ahhoz, hogy olyan változókat kombináljon, amelyek elég erősek voltak ahhoz, hogy értelmes előrejelzési pontszámokat hozzanak létre.
Dr.Ganjian azt is megemlítette, hogy az orvosok új szabványokat és gyakorlatokat alkalmaznak, amelyeket a tanulmány nem vesz figyelembe.
„Korábban azt mondtuk, hogy „két éves korukig ne adjunk földimogyorót vagy tojást.” Most azonban mindannyian azt mondjuk pácienseinknek, hogy kezdjék a földimogyoróval és az allergia kezelésével, akár kis adagokban is, szinte napi rendszerességgel. [amikor szilárd anyagokat kezdenek el]” – mondta.
Dr.Ganjian elmondta, hogy összességében a kutatás tovább erősíti a földimogyoró- és a tojásallergia közötti különbségeket:
„[Mindegyikhez más-más protokollt kell készítenünk, és […] így ez csak jobban megvilágítja a jövőbeli tanulmányokat, és azt, hogy hogyan végezzük őket, és hogyan kezeljük az allergiákat […]”
