Az Amerikai Pszichológiai Társaság a „kreativitást” úgy határozza meg, mint „eredeti munka, elméletek, technikák vagy gondolatok előállításának vagy kidolgozásának képességét”.
Noha ez nyilvánvalóan vonatkozik a művészetre, ugyanúgy vonatkozhat azokra a mindennapi tevékenységekre is, amelyekben az ember a meglévő elemeket veszi át, és valami újat hoz létre – például a kovászos kenyér összetevőinek felhasználásával a világjárvány élelmiszereinek alapanyagául.
A Sorbonne Egyetem Párizsi Agyintézetének új tanulmánya úgy döntött, hogy megvizsgálja az első COVID-19-zárlat kreativitásra gyakorolt hatását.
A hatás feltárása érdekében francia nyelvű online felmérést végeztek, hogy többet megtudjanak az emberek kreativitással kapcsolatos tapasztalatairól az első franciaországi bezárás idején.A tanulmány szerzői abban reménykedtek, hogy sikerül összeegyeztetni a felfokozott kreativitás látszólagos paradoxonát a szokatlan stressz idején.
A tanulmány 343 résztvevője azt mondta, hogy átlagosan kreatívabbak voltak a bezárás alatt, mint az azt megelőző időszakban.
Az eredményeket a Frontiers in Psychology folyóiratban tették közzé.
Mit csináltak az emberek a zárlat alatt?
Amellett, hogy felsorolták a saját maguk által észlelt kreativitás változásait vagy a szubjektív kreativitás változásait (SCC), amint azt fent leírtuk, a kutatók 28 kreatív tevékenységből álló leltárt mutattak be a résztvevőknek a kutatópszichológusok által gyakran használt meglévő elemeken, köztük az Inventory of Creative Activities és Achievements (ICAA). Ide tartozott többek között a festés, a főzés, a varrás, a kertészkedés, az írás és a díszítés.
A válaszadókat arról kérdeztük, hogy a bezárás ideje alatt végezték-e többé vagy kevésbé ezeket a tevékenységeket, milyen gyakran és miért tettek vagy nem.
Az öt legfontosabb kreatív tevékenység, amelyben a kutatás válaszadói elmondták, hogy részt vettek a főzés, a sport- és táncprogramok, az önsegítő programok és a kertészkedés.
A kutatók érdeklődtek a leküzdendő pandémiás akadályokról is.Nem volt egyértelmű jele annak, hogy a nagyobb számú akadály akadályozta volna a kreativitást.
Az akadályok mértéke magas volt a kreatívabbak és a kevésbé kreatív egyének esetében.
"Abban a pillanatban, amikor korlátokat állítasz fel, a kreatív elme most azon fog dolgozni, hogyan érhetem el a célt, ezeknek a korlátoknak a feltétele mellett?" mondta dr.Ajay Agrawal, a Torontói Egyetem, a Disruptors podcaston.
A két legnagyobb tényező abban, hogy az egyén kreativitásának szintje a bezárás alatt emelkedett vagy csökkent, az érzelmi vagy érzelmi változások, és – valamivel kisebb mértékben – az, hogy a járvány több szabadidőt adott-e.
Az egyén nyitottságának mértéke – a Big Five személyiségjegyek egyike – jelentős tényezőként következett.A szerzők választottak
Az érzelmek szerepe a kreativitásban
A tanulmány szerint a korábbi kutatások arra utalnak, hogy a
A tanulmány szerzői megerősítették, hogy a résztvevők érzelmi állapota összhangban van az SCC-vel.A leírók, amelyeket megkérdeztek a résztvevőktől, „tartozik a szorongás és a stressz, a motiváció, a pszichológiai nyomás, a hangulat, és kisebb mértékben a magány és a fizikai kötöttségek”.
A kutatók összefüggést találtak a pozitív hangulat és a kreativitás, valamint a negatív érzelmi állapotok és a kevesebb kreativitás között.
A tanulmány társszerzője Dr.Alizée Lopez-Persem a következőket javasolja:
„Van néhány bizonyíték a tudományos irodalomban arra vonatkozóan, hogy jól kell érezni magunkat ahhoz, hogy kreatívak legyünk, míg más bizonyítékok a másik irányba mutatnak. Azt sem tudni, hogy ez a folyamat milyen irányban megy végbe: jól érezzük magunkat azért, mert kreatívak vagyunk, vagy attól, hogy kreatívak vagyunk, boldogabbak vagyunk?”
„Egyik elemzésünk azt sugallja, hogy a kreatív kifejezés lehetővé tette az egyének számára, hogy jobban kezeljék a bezártsághoz kapcsolódó negatív érzelmeiket, és így jobban érezzék magukat ebben a nehéz időszakban.”
— Dr.Alizée Lopez-Persem
Több szabadidő
Az ingázás felszámolása sokaknak visszaadta az órákat, így több szabadidejük maradt, bár ez valószínűleg nem mindenkire volt igaz.A szülőknek például kevesebb szabadidejük volt a gyerekekkel, akik egész nap otthon voltak.
A résztvevőket arról kérdezték, hogy hány órát dolgoznak, mennyi szabadidejüket és mennyi személyes terük van.
A szerzők erre a következtetésre jutottak: „A szabadidő növekedése a kreativitás magasabb szintjéhez kapcsolódott.”
Nyitottnak lenni az új élményekre
A nyitottságot a Psychology Today határozza meg:
„A tapasztalatokra való nyitottság, vagy egyszerűen csak a nyitottság olyan alapvető személyiségjegy, amely az új ötletekre és új tapasztalatokra való fogékonyságot jelzi.”
A tanulmány felmérése 11 kérdést tartalmazott a nyitottságra vonatkozóan, és azt találta, hogy ez a tulajdonság is összefüggést mutat az SCC-eredményekkel.Ahogy azonban dr.Emmanuelle Volle, a tanulmány társszerzője elmondta a Medical News Today-nek:
„A nyitottság valóban korrelált a szubjektív kreativitásváltozási pontszámunkkal, ami azt jelzi, hogy a nyitottság szerepet játszott abban, ahogyan az emberek azt gondolták, hogy kreativitásuk megváltozott a zárlat alatt. Ez összefüggésben volt a résztvevők ebben az időszakban végzett tevékenységeinek minősített kreativitásával is.”
„Ez azonban nem igazán húzott határt [kreatív-e vagy sem], mert a Nyitottság korrekciója után is pozitív volt a kreativitásváltozási pontszámunk, és hasonlóan korrelált a szabadidővel és az érzelmi tényezőkkel. Más szóval, a szabadidő és az affektív tényezők a nyitottságon túlmutató szubjektív kreativitás-változásokhoz kapcsolódnak” – mondta.
