A hosszú munkaidő és a krónikus stressz kezelése hosszan tartó hatással lehet az ember egészségére és jólétére.Ebben a speciális szolgáltatásban megvizsgáljuk azokat a tudományos bizonyítékokat, amelyek szerint a túlmunka negatív hatással lehet az egészségre, és megtudjuk, mit mondanak az egészségügyi szakértők erről a kapcsolatról, és hogyan lehet megelőzni vagy kezelni a túlmunka hatásait.
A kemény munka a siker szinonimája volt, különösen a munkahelyen.Noha tagadhatatlan, hogy a kemény munka előnyei is vannak, mint például a személyes fejlődés és a körülötted lévők inspirálása, a túlterheltségről ennek az ellenkezője mondható el.
Bár a túlmunka fogalma nem újkeletű, a közelmúlt COVID-19 világjárványa során sarkalatos ponthoz érkezett.Ez idő alatt az otthoni munkára való áttérés és a bezárások miatt sokan kezdtek el hosszabb ideig dolgozni a munka és az otthoni idő közötti határok feloldása miatt.
A Robert Half munkaerő-kölcsönző cég 2020-ban végzett felmérése szerint az otthoni munkavégzésre áttért válaszadók 55%-a hétvégén dolgozott, míg 34%-uk azt mondta, hogy napi rendszerességgel több mint 8 órát dolgozott.
A Nemzeti Gazdaságkutató Iroda is beszámolt arról, hogy a járvány idején 48,5 perccel nőtt az átlagos munkanap hossza.
A járvány alatti túlterheltséget mélyen megérezték a fronton dolgozók, például az egészségügyi szakemberek és a segélyhívók.Tanulmányok kimutatták, hogy az egészségügyi dolgozók a
2019 májusában az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a kiégést a „
- kimerültnek lenni
- negatívnak vagy cinikusnak érzik magukat a munkájukkal szemben
- csökkent szakmai hatékonyság.
Ezeken a káros érzéseken és következményeken kívül számos kutatás hangsúlyozza a túlzott munka általános egészségre gyakorolt negatív hatását.
Ahogy Dr.Adam Perlman – a Mayo Clinic Florida integratív egészségért és jólétért felelős igazgatója, valamint a meQuilibrium főorvosa – elmondta a Medical News Today-nek, miközben az ember teste és agya hihetetlenül rugalmas és alkalmazkodó képességgel rendelkezik, megvannak a korlátai, és meg kell felelniük. gondoskodni kell a megfelelő működés érdekében.
„Amikor túlhajszoljuk magunkat, és nem helyezzük előtérbe az öngondoskodást, nem adjuk meg a testnek vagy az agynak azt, amire szüksége van a pihenéshez és a gyógyuláshoz” – tette hozzá. "Végső soron ez mind fizikai, mind lelki szorongáshoz vezethet."
Hogyan hat a túlmunka és a stressz az egészségre
A túlterheltséggel és a kiégéssel kapcsolatos egyik legnagyobb aggodalom a stressz.Ennek az az oka, hogy a megnövekedett stressz számos egészségügyi problémához kapcsolódik, kezdve
Iris Waichler klinikai szociális munkás az MNT-nek kifejtette, hogy a túlterheltségből adódó további stressz fokozhatja a hormon termelését.
"Ez növelheti a szívroham vagy a szélütés kockázatát" - jegyezte meg. "A testet érő fokozott stressz hát- és nyakfájást, valamint az izmok megfeszülését is okozhatja."
„Az egészséges táplálkozás megsérülhet, ha nincs időnk enni a munkahelyen, nincs időnk bevásárolni vagy egészségesebb ételeket főzni.”– tette hozzá Waichler. „A munkahelyi többletidő azt is jelenti, hogy kevesebb idő jut a kapcsolatokra, a testmozgásra és más olyan tevékenységekre, amelyek segíthetnek ellazulni. Végül, a további stressz arra késztetheti az embereket, hogy alkoholhoz vagy drogokhoz forduljanak, hogy megbirkózzanak vele. A kiégés lehet a végeredmény.”
Mivel egy 2018-as tanulmány szerint még a kisebb stressztényezők is hatással lehetnek az egyén egészségére hosszú távon, a krónikus stressznek való kitettség súlyos következményekkel járhat.
„Amikor hosszú időn keresztül stresszt tapasztal, a ["küzdj vagy menekülj"] mechanizmusod folyamatosan bekapcsolódhat” – magyarázta Elizabeth Roddick, az Egyesült Királyságban élő gyógyszerész, az 50 év feletti nők egészségügyi tanácsadója.
„Ironikus módon ez a mechanizmus hasznos veszélyek idején [például] amikor kiállunk egy autó útjából. A hirtelen fellépő adrenalin felpörgeti az izmokat, a szívet és a vizuális tudatosságot, és segít a gyors mozgásban” – mondta.
"Ha viszont kíméletlen stressz hatja át a munkahelyi életét, esetleg hosszú, szünet nélküli órákkal párosul, akkor mentális és fizikai egészsége is kihathat."
– Elizabeth Roddick
Roddick személyes példát mutatott be az MNT-nek a munkahelyi stresszről, saját tapasztalatán keresztül, két glasgow-i gyógyszertár vezetésével.
Amikor a személyzet tagjai megbetegedtek, és Roddick túldolgozásra kényszerült, torokgyulladást kapott, aminek következtében 2 hónapig nem tudott tisztán beszélni.
„Ez […] világosan szemlélteti, hogy az elsöprő stressz hogyan vezethet fizikai problémák megnyilvánulásához”– mondta Roddick. "És az évek során számos olyan példával találkoztam, amikor pácienseim stressz miatt fizikai tüneteket mutattak, és hogyan létfontosságú a jólét szempontjából annak biztosítása, hogy a stresszt még azelőtt kezeljék, hogy az egészségre hatással lenne."
A túlmunka növeli a halálozás kockázatát?
Mivel a túlterheltség és a kiégés egészségügyi aggályokat okoz, felmerülhet a kérdés, hogy ez hogyan befolyásolhatja az egyén halálozási kockázatát.
A WHO jelentése szerint a munkaidő növekedése hozzájárult a halálozáshoz
A tanulmány azt is kimutatta, hogy a heti 55 vagy több órát dolgozóknál 35%-kal nagyobb volt a stroke kockázata, és 17%-kal nagyobb az ischaemiás szívbetegség miatti halálozás kockázata, mint azokhoz képest, akik heti 35-40 órát dolgoztak.
Míg a túlterheltség világszerte probléma, a hatóságok beavatkoznak
A kutatók összefüggésbe hozták a karoshit számos egészségügyi problémával, többek között
A tudósok a túlmunkát más, potenciálisan életveszélyes állapotokkal is összefüggésbe hozták, beleértve
A túlmunka megelőzése
Mit tehetnek a munkavállalók és a munkáltatók a túlterheltség és a kiégés megelőzése érdekében?
Mindenekelőtt dr.Perlman szerint a munkaadóknak nyílt párbeszédet és kommunikációt kell fenntartaniuk alkalmazottaikkal, hogy valóban megértsék a túlterheltség kihívásait, amelyekkel szembe kell nézniük.
„A vezetés kritikus szerepe annak hangsúlyozása, hogy az alkalmazottaknak időt kell fordítaniuk a pihenésre és a feltöltődésre, valamint ki kell tölteniük a szabadságukat. Fontos hangsúlyozni, hogy a vezetőknek mindent meg kell tenniük a túlzott megbeszélések és az adminisztratív terhek minimalizálása érdekében. Emellett kritikus fontosságú a gyakori kommunikáció a rendelkezésre álló erőforrásokról, amelyek mind a mentális, mind a fizikai jólétet támogatják, amelyhez az alkalmazottak hozzáférhetnek a vállalaton belül.”
– Dr.Adam Perlman
Waichler azt is tanácsolta a munkaadóknak, hogy kezeljék a túlterheltség problémáit és aggodalmait azáltal, hogy lehetőséget teremtsenek a mentálhigiénés napokra és a családi egészségügyi szabadságra, ha egészségügyi vagy egyéb válsághelyzetek lépnek fel.
Azt is javasolta, hogy a munkaadók találjanak valakit, akivel különösen a női alkalmazottak nyugodtan beszélhetnek, ha kiégési tüneteket tapasztalnak, mint például hangulati vagy viselkedésbeli változások.
Tanulmányok azt mutatják, hogy a munkahelyen a nők nagyobb arányban élnek kiégést, mint a férfiak, a megnövekedett otthoni életfeladatok miatt.
„A nők hagyományosan több szerepet is betöltenek a munkájuk mellett”– magyarázta Waichler. „Ebbe beletartozhat a feleség, anya, nővér stb. szerepe is. [Körülbelül] az esetek 65%-ában a nők gondozók minden más tevékenységük mellett. Ha egyesíti a munkakörüket az élet minden más követelményével és felelősségével, az a stressz és a kiégés receptje. Ez a forgatókönyv kevés időt hagy a nőknek az öngondoskodásra.”
Magukat az alkalmazottakat illetően Waichler azt tanácsolta, hogy fordítsanak figyelmet a testükben, a hangulatban és a viselkedésben bekövetkező negatív változásokra, és kérjenek segítséget, ha szükséges.
Azt is javasolta, hogy „az olyan éber figyelem technikák gyakorlása, mint a jóga”, segíthet a stressz enyhítésében. „A meditáció és a mély légzés nyugtató hatással bír, csökkenti a pulzusszámot és a vérnyomást, valamint enyhíti a stresszt a szervezetben. Még egy rövid munkaszünet és egy mély lélegzet is hasznos lehet” – jegyezte meg.
És dr.Perlman azt tanácsolta az alkalmazottaknak, hogy amennyire csak lehetséges, támogassák személyes lelki és fizikai jólétüket:
„Ideális esetben a pszichológiai biztonságnak léteznie kell egy vállalaton belül, hogy az alkalmazott beszélhessen felettesével a túlterheltséggel kapcsolatos aggodalmairól és annak érzelmi és fizikai egészségére gyakorolt hatásáról.”
„Szerencsére az adminisztrátorok egyre inkább tudatában vannak annak, hogy a túlterheltség milyen terhet ró az alkalmazottakra, és bár nem mindig ez a helyzet, érzékenyebbek a kreatív megoldások megtalálására, mint például a rugalmasabb ütemezés, az irodai és virtuális munkavégzés hibrid modelljei. "Dr.Perlman megjegyezte.
